Nóji blogja

Több-kevesebb sikerrel lezajlott a 23-i punk karácsony, amit mi szerveztünk. A probléma az volt csupán, hogy leszerveztek egy Rózsaszín Pittbull koncertet ugyanarra az időpontra, mint amikor a miénk kezdődött, így a csőcselék szépen oda vonult, és a Music Pubban a Kínai Üzlet-Nem Ajánlott baráti társaságból állt főként a közönség. 
8 óra után nem sokkal nekiálltunk jegyet szedni, itt is akadtak azért problémák, nem elég, hogy kinnt álltunk a hidegben, és vártuk a kevéssé népes közönséget, de ráadásul a seggrészeg/tajparaszt arcokkal is meggyűlt a bajunk. Nem bírom felfogni, hogy lehet valaki akkora bunkó, hogy a szervezőt félrelökve, "beugró??!" felkiáltásra is szarik a fejünkre, és törtet tövább a koncerthelyiség felé. Én meg hülye leszek rohangálni utána. Bár bizonyára nem túl punkos befizetni 200 forintnyi jelképes összeget 3 bandáért.
Problémák voltak a szervezők-zenekarok közti kommunikációban is, már ami a szeszfogyasztást illeti. A végén annyi bevétel gyűlt össze, hogy csak egy kör sört kapott minden együttes a színpadra az egész koncert alatt. 
Maga a zenei része a dolgoknak rendben volt, nem hallottam senkit se panaszkodni a felszerelésre. Igaz, hogy a színpad leszakadt az első koncert alatt, de hamar orvosolták a problémát. 
Az utolsó fellépő a Padkarosda volt, őket úgy szerveztük be, hogy nem igazán ismertük a zenéjüket. Nekem személy szerint tetszett a zúzásuk, de mindenki más sikknek érezte leoltogatni őket, beszólogatni, befuckolni , meg segget mutogatni nekik. Páran azért odaálltunk látszattombolni, és gyűjtögettük a közönséget, de nem sok sikerrel. 
Azért én éreztem gáznak a többiek viselkedését, és nekem égett a pofám, mert mi hívtuk meg őket, zeneileg sokkal profibbak voltak az előző két fellépőnél, és különben is ordenáré nagy taplóság leszólnia színpadon lévőket, főleg úgy, hogy a nagy többség ha megfeszülne sem tudna zeneileg hasonló színvonalú teljesítményt nyújtani.
A koncertet nem minősítik a személyes sértelmeim, de pár pogóban kikúrt idiótán viselkedő embert úgy szívesen pofán basztam volna...
Az este végeredménye jópár törött sörösüveg, pár lezúzott wc, jó sok kék-zöld folt, részeg emberek hada, és a keserű szájíz, hogy sokkal jobban is sikerülhetett volna a buli. 
Másnap, karácsonykor jöttem vissza Veszprémbe, valami kis karácsonyi hangulat is elfogott kis családom körében, de már most "honvágy" gyötör, hiányzik a kis szobám, a cica, a patkányok, és leginkább az Isti, akit legkorábban holnap után láthatok. Az egyre unalmasabb, de mély igazságtartalmú mottót idézve: szar minden.